Nem újdonság, hogy Janikovszky Éva meséi felnõttnek, gyereknek egyaránt élvezetesek. A gyerekek bepillantanak a történet során a felnõttek világába, gondolkodásába, a felnõttek pedig, ha figyelõn olvasnak, kissé szakavatottabbakká válhatnak abban, hogy milyen is a gyerekek észjárása.Az Égigérõ fû címû kötet, az írónõ könyveinek állandó illusztrátora, Réber László mulatságos rajzaival, már nem az elsõ kiadását éri meg, sõt, nagyszerû film is készült belõle. A változatos figurák, a különös cselekmény, a sok-sok titok nem csoda hogy alkalmasnak találtatott a megfilmesítésre. Ami pedig megjósolható, hogy mint korábban, most is érdeklõdéssel olvashatja felnõtt és gyerek, ki felidézve emlékeit, ki elõször találkozva a történetben megjelenõ bûbájos régi házzal, a sárga kövekkel kirakott udvarral, Dezsõ Dezsõvel, a lószerszámkészítõvel, Kamilla kisasszonnyal, aki zord, barátságtalan teremtésbõl egyszerre csak valóságos tündérré változik, Bertamamával, a málnaszörpivó verseny örökös gyõztesével és a többiekkel, de persze elsõsorban Misuval, a kisfiúval, akinek szemével látjuk mindezt.
