Mi a jazz?
„A jazz nem korlátozható meghatározások vagy szabályok által. A jazz mindenek felett az önkifejezés teljes szabadságát jelenti." – Duke Ellington
Amikor a mufaj egyik alapító atyjának, Louis Armstrongnak feltették ezt a kérdést, hogy mi a jazz. Erre így válaszolt: „Ember, ha ezt kérdezned kell, soha sem fogod megtudni". Szellemes replika, de nem lenne célravezeto, ha mi is ilyen válasszal hessegetnénk el az érdeklodoket. Akkor meg se vennék ezt a könyvet, hazamennének, leülnének a számítógép elé és rákattintanának a Wikipediára, ahol ez olvasható (de könyörgünk, ez ne tántorítsa el a könyvtol a nyájas olvasót. Mi nem akarjuk, hogy elveszítse a fonalat rögtön az elején egy olyan idézettel, amit mi magunk is nehezen emésztgetünk):ú
„A jazz egy zenei stílus, amelyre jellemzo a blue note-ok (vagyis az európai hangnemek hangközeinek módosításából, a leggyakrabban a terc, ritkábban a szeptim és a kvint nem egészen félhangnyi szukítésébol született hangok), valamint szinkópák, szving és párhuzamos ritmusok alkalmazása (errol részletesebben és remélhetoleg kevésbé bonyolultan a 3. fejezetben – a szerk.). Az eloadók sokszor válaszolgatnak egymás játékára vagy improvizálnak az eloadások alatt. Ez az elso olyan muvészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki."
Aki ettol sem lett okosabb, az vágjon neki a könyvnek, használja a mellérendelt hangzó példákat abban a reményben, hogy menet közben fény derül mindenre.
